Vésett pécsi sisak
Sepsik István mûhelyébõl.
Az árban nincs benne a lánc fátyol, melynek ára +12000ft, lánccsuklya + 20000ft
10. századból származó sisaklelet alapján. Eredetije Pécsen került elõ földmunkák során, egyik leírás szerint csak magában, más források szerint emberi csontok társaságában, azaz sírleletként. Az ellentmondás továbbiakban is jellemzõje ennek a sisaknak, mivel általában varég testõr sisakjának tartják, úgynevezett rusz tipusú fazonnak, ám ennek ellentmond az az adat, hogy a kazárok már jóval elõbb használtak ilyen 4 lemezbõl készült sisakformát, és mint tudjuk, kabar néven velünk is jöttek az új hazába hont foglalni, tehát nem kellett orosz-viking harcos hozzá, hogy eleinkkel ide eljuthasson mint akár magyar, akár magyarrá lett kabar/kazár sisakja. Dr. Kalmár János: A népvándorlás-kor sisakjai címû munkájában említi, hogy némely nyugati kutató is az ilyen szerkezetû sisakok oroszföldön való elsõ megjelenését a magyarok dél-oroszországi elsõ betöréséhez köti. Azaz szerintük a magyar seregek vitték el oroszföldre, s csak azután vették át a kijev környéki rusz-vikingek, s terjesztették el lengyelföldön is. Igaz, egyes lengyel tudósok szerint ez a négylemezes sisakszerkezet kizárólagos lengyel találmány, csak ennek ellentmondanak azok a 7-9. század közötti Kijev környéki szablyás, páncélinges nomád sírok, ahol ilyenfajta sisakok kerültek elõ egyszerûbb és díszesebb verzióban is, de mind keletiesebb formát mutat, mint az "igazi" rusz sisakok, ráadásul semmilyen viking vagy orosz vallásra utaló dolog nem került elõ..., mint pl. Thor-pöröly vagy kereszt.
Így én is hiszek abban, hogy ez a pécsi sisak és a keleti leletek ottani magyar/kazár sisakok.

A vésett sisak keleti (íjász) népeknél évezredek óta elterjedt szokás volt, már az asszírok/szkíták idejében is. Hazánkban elõkerült a Dunából 11-12 század környékérõl egy teljes felületében vésett aranyberakásos káliznak tartott sisak.

sepsik 2007.05.01.